Az YSZ könnyen felismerhető: a keskeny törzs rész és az attól külön épített hajtómű gondolák eltéveszthetetlen azonosító jegyek. A gép három fő részből áll. Az elöl elhelyezkedő, páncélozott, fülke modul ad helyet a pilótakabinnak és a fedélzeti fegyverrendszereknek. A pilótafülkéből hátranyúló, megerősített szerkezeti egység rejti a Novaldex reaktort, a Chempat pajzsgenerátort és a Koensayr R300-H hiperdrive egységet is. A hajtóműgondolákat tartó pilonokban kaptak helyet a Thiodyne 03-R jelzésű cryogenikus energiacellák. A pilonok végeire szerelt nagyteljesítményű R2000-es motorokat szintén a Koensayr cég szállította. A felderítő szenzorok a hajtóműgondolák orr részében, egy kupola alatt helyezkednek el. Típusjelzésük: Fabritech ANx-y. Az általuk közvetített adatokat, a fülke modulban elhelyezett; szintén Fabritech gyártmányú harcászati-navigációs rendszer és célkövető számítógép dolgozza fel.  

A fedélzeti fegyverzetet két Taim & Bak IX4 lézer ágyú és két Arakyd Flex Tube típusú proton-torpedó vető alkotja. Az YSZ táranként nyolc-nyolc proton töltetet hordozhat. A vetőcsövek akár egyenként, akár párosával is képesek tüzelni. Akárcsak az X-szárnyú vadászgépeknél, a repülési, navigációs és energia rendszerek ellenőrzésére itt is egy R2-es vagy R4-es robotot használnak. A droid a pilótafülke mögött kialakított kis üregben foglal helyet. A létfontosságú rendszerek ellenőrzésén kívül végrehajtja a repülés alatti karbantartásokat, valamint az energiaszabályozás feladata is rá hárul. Emellett; az általános navigációs számítógép hiányában a kis robot memóriája őrzi a hyperugrások koordinátáit is.              

Az Y-szárnyúnak több változata is épült. Az egyik legelterjedtebb verzió: a BTL-S3-as. Ez egy kétüléses harci gép, melyet a pilótafülke tetejére szerelt, forgatható ArMek SW-4-es ion lövegtoronnyal építettek. Az SW-4-es ágyút a pilóta előtt ülő fegyveroperátor kezeli. A BTL-A4-es verziónál viszont nincs fegyveroperátor tiszt. Ez a modell együléses. Az ion ágyú ebben az esetben nem forog, hanem rögzíthető, tetszés szerint akár előre vagy hátra tüzelő helyzetben is. Említést érdemel még a BTL-A4 Longprobe, nagyhatósugarú felderítő változat is. Ezt a modellt egy korszerűsített navigációs-felderítő rendszerrel támogatott térlokációs szenzorral látták el, viszont fedélzeti fegyverzetet nem kapott.

Az YSZ a Szövetségi Flotta leglassabb harci repülője. Fény alatti maximális sebessége a Birodalom T.I.E. bombázóinak sebességét is alig éri el. Így, a Yavini csatában, hatékony vadászfedezet nélkül az első vonalban  repülő Y-szárnyúak könnyű prédát jelentettek a fürge és gyors birodalmi vadászoknak. A veszteség szinte 100%-os volt, hiszen a két-századnyi gépből csupán egy tért vissza épségben. Persze annak idején a Szövetségnek nem volt más választása. A Halálcsillag elpusztítása minden áldozatot megért. Ám ma már körültekintőbben, a típus sajátosságait figyelembe véve lehet a küldetéseket összeállítani. Tudomásul kell venni, hogy az YSZ nem vadászgép. A Koensayr BTL S3 egy könnyű, pusztító-csapásmérő harci gép, amely megfelelő vadászfedezettel támogatva még ma is roppant ütőképes tagja lehet a Flotta egyes támadó egységeinek.  (forrás:starwars.hu)